Az ezerarcú Margit-sziget: 5+1 látnivaló

2024. június 03.

margitsziget régen

Ha bárki megkérdezi, melyik a kedvenc helyem Budapesten, a válaszom egyértelműen a Margit-sziget. Ez a főváros zöld szíve, egy külön világ a Duna ölelésében, ahová életkortól, nemtől, évszaktól és napszaktól függetlenül érdemes ellátogatni, annyi mindent kínál az idelátogatóknak. Számos sportolási lehetőséget kínál a futókör, a Hajós Alfréd uszoda, az Atlétikai Centrum és a kondiparkok, a strandolókat várja a Palatinus Gyógyfürdő, és remek családi program az állatkert és a bringóhintó, de a Margit-sziget ad otthont Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútjának, a Lumina parknak, a Szapadtéri színpad pedig kulturális programokkal gazdagítja a felhozatalt.

A testi-lelki feltöltődéshez azonban sokszor elég egy sétát tenni, ebben a cikkben pedig bemutatom azt az öt látnivalót, amely megteremti a sziget igazán romantikus, olykor misztikus vagy egzotikus atmoszféráját, és akár tökéletes randihelyszín is lehet.

A Margit-sziget rövid története: IV. Béla király, Szent Margit és a Nyulak szigete

A Margit híd és az Árpád híd között elhelyezkedő szigettel kapcsolatos első írásos emlék egy 1225-ben keletkezett oklevél, amelyben a király az egész területet a premontrei Szent Mihály-prépostságnak adja. A Nyulak szigete elnevezés arra utalhat, hogy az uralkodó vadászterületként használta a sűrűn benőtt szigetet. 1196 és 1204 között Imre király udvarának adott helyet, a török hódoltságig pedig Domonkos-rendi apácák lakták, várak, templomok, kolostorok épültek itt, és valószínűleg legalább egy egész falu is benépesítette. A sziget történetének egyik legfontosabb alakja IV. Béla király és lánya, Margit, aki rövid életét itt élte le a kolostorban. Ugyan csak 1943-ban avatták szentté, a Szent Margit szigete elnevezés már a 17. században elterjedt.

A török hódoltság alatt elhanyagolt sziget 1790-ben Sándor Lipót nádoré lett, amely a második világháborúig folyamatosan fejlődött: feltárták a gyógyforrást, megjelentek a vendéglők, szállodák, sportolási lehetőségek, a két világháború között pedig az elit járt ide szórakozni. A pusztítást követően egyes épületeket helyreállítottak (Margitszigeti Nagyszálló, ma Danubius Grand Hotel Margitsziget), néhányat lebontottak és persze újak is létesültek. Ma szerencsére mindannyian élvezhetjük a sziget természeti szépségeit, létesítményeit és vendéglátóipari egységeit – mindenkinek tartogat valamit.

margitszigeti japánkert tava

Margit-sziget vagy Margitsziget?

Gyakori kérdés a sziget nevének helyesírása: kötőjellel vagy anélkül szabályos? A helyes válasz az, hogy mindkét forma létezik: földrajzi névként kötőjellel írandó (Margit-sziget), azonban ha városrészként hivatkozunk rá, nem kell kötőjelet tenni (Margitsziget). Nem tartozik egy kerülethez sem, a Margitsziget közvetlenül a főváros közigazgatása alá tartozik.

margit-szigeti japánkert, lány szobra

Margit-sziget látnivalók

Domonkos rendi kolostor romjai

Ne lepődjünk meg, ha egy csapat fekete ruhás arc ücsörög az egykori kolostor megmaradt falain: a melankolikus, már-már kísérteties hangulatú kolostorrom a gót szubkultúra kedvelt találkozási pontja. IV. Béla a tatárjárást követően megfogadta, hogy amennyiben országunkat elkerüli a pusztulás, elsőszülött gyermekét az egyháznak ajánlja fel. Így vált az általa építtetett apácakolostor a később szentté avatott Margit hercegnő lakhelyévé. A rendkívül aszkéta életet élő és fiatalon elhunyt Margitnak a kolostorrom labirintusszerű falmaradványain kívül egy sír állít emléket, amely megtekinthető a romok mellett. A bejárást egy fémhíd segíti, de garantáltan találunk egy csendesebb zugot, ha kicsit letelepednénk a hűvös kőfalak között.

margit-szigeti domonkos rendi kolostor romjai

Ferences templomrom

Nagyjából a sziget közepén található ferences templom valamivel a kolostor után épülhetett. Ma is látható, megmaradt romjai a gótikus templomhomlokzat, az egyik oldalfal maradványai, a kolostori temető és a temetőkápolna. Érdekessége, hogy a romok egy részét 1796-ban beépítették a nádori villába, amelyet később szállóvá alakítottak, és itt élt éveken keresztül többek között Krúdy Gyula és Bródy Sándor is. A másik romhoz hasonlóan ezt is körüllengi egyfajta misztikus atmoszféra.

margit-szigeti ferences templomrom

Művészsétány

Arany János kései életművének meghatározó helyszíne a Margit-sziget, hiszen itt született több időskori költeménye, ezért az ő szobra az első a fák alatt megbúvó mellszobrok sorában. Idővel számos jelentős magyar művésznek állítottak még szobrot. A jelenlegi 39 alkotás között megtalálható például József Attila, Katona József, Kodály Zoltán, Radnóti Miklós vagy Munkácsy Mihály képmása is. A sétány összeköti a két romot és a Szent Mihály kápolnát, így egy részén valószínűleg át fogunk haladni. 

margit-szigeti művészsétány

Szent Mihály kápolna

A sziget első épülete, amely oklevélben szerepel. A Szent Mihály arkangyalról nevezett prépostság tulajdonában lévő templom eredetileg talán az udvarházhoz tartozó kápolna volt. Amikor XIII. századi templomának romjait 1923-ban Lux Kálmán kiásta (majd utóbb újjáépítette a mai Nagyszálló mellett délre), alatta egy régebbi kis kápolna alapfalait lelte meg. Bár a mostani kápolna 1932-ben készült el, olyan, mintha egy középkori épületben járnánk – igen, akár benn is, mivel a hónap minden első vasárnapján tartanak itt istentiszteletet.

margit-szigeti szent mihály kápolna

Rózsakert

A nyári időszakban kihagyhatatlan állomás a rózsakert, ahol illatos rózsabokrok pompáznak az összes elképzelhető színben. Árnyas lugasok alatt ücsöröghetünk a padokon, és csodálhatjuk a szép virágokat. Mi lehet ennél romantikusabb?

margit-szigeti rózsakert

+1 Japánkert, a Margit-sziget távol-keleti oázisa

Ha az Árpád híd felől érkezünk a szigetre, a zenélő kút szomszédságában messzi tájakra kalauzol minket a japánkert. Valamelyest kilóg a felsorolt látnivalók sorából, azonban érdemes útba ejteni. A kertben található egy tó vízeséssel, amelyben halak, teknősök és kacsák lubickolnak, pompás tavirózsák nyílnak, a közepén pedig egy ülő lány szobra tartja őket szemmel, a patakot pedig egy kis fahíd szeli át. Buja növényzetben, érdekes sziklák és szobrok közt találjuk magunkat. Jó ötlet lehet a kevésbé forgalmas időpontokban felkeresni, hogy zavartalanul gyönyörködhessünk a szépségében, és részesülhessünk a kertben uralkodó meditatív hangulatban.

margit-szigeti japánkert

Főkép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Ajánló